Jógyakorlatok

Múzeumi kiállítások megalkotása és tárlatvezetés

Néprajzi Múzeum, Budapest

Hol?

A Néprajzi Múzeum egyedülálló kezdeményezése, hogy kialakítja saját diákszakértői körét, akiket diákkurátoroknak is neveznek. A múzeumpedagógusoknak és a diákoknak egyaránt kihívás és lehetőség a közös munka.

Hogyan?

 Joó Emese múzeumpedagógus, múzeumi koordinátor számára fontos, hogy ne teremőrzést, hanem értelmes és felemelő feladatokat adjon az IKSZ-es diákoknak. A projekt célja az, hogy a diákok megfelelő felkészülés után szabad kezet kapjanak egy-egy adott − a tananyagban csak érintőlegesen felbukkanó − téma megismeréséhez és múzeumi kiállításához. Fontos, hogy egymással együttműködve dolgozzák fel a múzeumi anyagot, hogy azután önállóan kiemeljék belőle mindazt, ami számukra érdekes és fontos, végül az általuk megfelelőnek tartott nyelvi, vizuális és installációs megoldásokkal hozzák közel Xántus alakját és tevékenységét, illetve a zsidóság kérdését a saját kortársaikhoz.

2014 tavasza óta a különböző középiskolákból érkező diákok egymással együttműködve, sok humorral és kreatív fantáziával oldják meg az újabb és újabb, rendhagyó múzeumi feladatokat.

Mit?

A diákok 2014 őszén és 2015 tavaszán az iskolai közösségi szolgálat keretében vettek részt abban a komplex múzeumi munkában − kutatások, eredeti dokumentumok, műtárgyak, kiállítási koncepciók, installálási technikák megismerése − amelynek eredményeként két önálló tanulmányi kiállítás megrendezésre vállalkozhattak.

Az egyik tanulmányi kiállítás címe „Xántus János, a kortárs kalandor”, amely Xántus életét az ő saját, elképzelt, 1872. március 5-én elindított TV csatornáján, az adások 3 dimenziós installációin, valamint egy műtárgy-vitrinen és az ahhoz kapcsolódó kérdéseken és válaszokon keresztül mutatja be az érdeklődőknek.

Kedves Nézők!
Üdvözlöm Önöket a Xántus Channelen!

Xántus János vagyok, a csatorna alapítója, és olyan tudós-kalandor, mint Indiana Jones. Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy valódi polihisztor vagyok, hiszen szökésem után Amerikába utaztam, ahol dolgoztam zongoratanárként, tengerbiológusként, sőt, mérnökként vasutat is építettem. Később a Magyar Tudós Társaság tagjaként Délkelet-Ázsiát is bejártam. Büszke vagyok rá, hogy munkásságom több múzeum alapja lett. Egymagam 155 000 tárgyat gyűjtöttem és konzerváltam. Megismertem Japán és Kína ősi kultúráit, a vad Borneót, ahol orángutánt is lőttem. Hazatértem és ma, 1872. március 5-én kineveztek a Magyar Nemzeti Múzeum Ethnographiai Osztályának őrévé, azaz igazgatójává. Ennek apropójára most elindítom saját csatornámat, a Xántus Channelt. A műsorajánló választéka széles, különböző korosztályok megtalálhatják a nekik való szórakozást! A műsorok életem különböző állomásait mutatják be, talkshow, főzőműsor, gyerekműsor és dokumentumfilm formájában.
Műsoraimhoz jó szórakozást kívánok!

A másik tanulmányi kiállítás egy rendhagyó múzeumi tanterem a „Kő kövön. Töredékek a magyar vidéki zsidóság kultúrájából” című kiállításban, amelyben a diákok kérdéseket tesznek fel, és beszélgetést, egészséges vitát kezdeményeznek a zsidóságról, a holokausztról.

A kiállítási tanterem kétszeresen is a diákok alkotása: egyrészt maguk alakították ki a stílusát és ők rendezték be a rendelkezésükre bocsátott üres termet, másrészt a Múzeum 72 műtárgya mellé behozták azokat a saját tárgyaikat, és leírták azokat a történeteket, amelyekkel zsidó identitásukat, a zsidó kultúrához fűződő viszonyukat, kapcsolatukat fejezik ki.

A Néprajzi Múzeumba látogató diákokat kortársak: középiskolások segítik a magyar vidéki zsidóság kultúrájának, használati és rituális tárgyainak, életmódjának, ünnepeinek és mindennapjainak megismerésében. A történelmi, társadalmi és néprajzi ismereteket fotókon, filmeken keresztül személyes sorsok, történetek egészítik ki, így válik a megismerés élővé, a tapasztalat valóságossá. Minderre különleges tanulmányi kiállítási környezetben: a kiállítási teremsor végén, a középiskolás kurátorok által készített, babzsákokkal kényelmessé tett „kérdések termében” nyílik lehetőség. A feldolgozó tevékenységek sorában tárgyvizsgálat, felfedezés, a digitális eszközök kipróbálása, zenehallgatás, filmelemzés, találós kérdés, játék, kóstoló, kérdezés és beszélgetés szerepel. 

Mire kell figyelni?

A normál tárlatvezetés kereteit meghaladó és váratlan helyzeteket, esetleg konfliktusokat a múzeumpedagógusoknak kell kezelni, a diákok erre nem készíthetők fel és nem is terhelhetők meg ilyennel. 

 

Kinek jó?

A programban résztvevő diákoknak, mivel megismerik a múzeum világát és megértik a kiállítások nyelvét, ami nemcsak a kulturális térképüket gazdagítja, hanem önismeretüket is segíti. A tárlatvezetések során elmélyülnek egy-egy témában, megtapasztalják, milyen megterhelő a kurátori és a közvetítői tevékenység és megtanulják tisztelni felnőtt „kollégáikat”.

A diák látogatóknak, akikhez saját kortársaik szólnak saját gondolkodásmódjukon és nyelvezetükön.

A pedagógusnak, aki új oldaláról ismeri meg diákjait.

A múzeumpedagógusnak, aki új módszereket és eszközöket  próbálhat ki általuk.

Minden közreműködő múzeumi szakember számára, akiknek a célközönséggel való közös munka nagy élmény és fontos tapasztalat.

 

Kapcsolat

http://www.neprajz.hu/tartalom.php?menu2=729

Szerkesztette OFI dátum 2017.02.03. 11:50:28