Cikkek

Riport Karácsonyi Magdolnával

Karácsonyi Magdolnával, a XIII. kerületi Önkormányzat aljegyzőjével beszélgettünk

Név: Karácsonyi Magdolna 

Beosztás: aljegyző; a Szociális és Köznevelési Osztály osztályvezetője

Ami az IKSZ-ről eszébe jut:  „Ebben az életben nem tehetünk nagy dolgokat. Csak kis dolgokat tehetünk, nagy szeretettel.” (Teréz anya)

Fogadó szervezet: Budapest XIII. Kerületi Önkormányzat intézményei

Kapcsolat: www.budapest13.hu

 

Milyen feladatokat adhat egy önkormányzat az iskolai közösségi szolgálat keretében?

Önkormányzatunk jellemző vonása hogy a feladatokat rendszerben kezeljük. A közösségi szolgálatot mind az iskolák, mind az ellátó intézmények szempontjából kiemelten fontosnak tartjuk.

Minden, a kerületben működő iskola megkapta a lehetőséget a részvételre. Úgy indult a munka, hogy megkerestünk minden iskolaigazgatót (tette ezt méghozzá a feladat fontosságának megfelelően az alpolgármester asszony) és fölajánlottuk nekik az együttműködés lehetőségét. Ezután tartottunk számukra egy konferenciát, ahol elmondtuk, hogy mi, mint önkormányzat, mit tudunk biztosítani. Meghívtuk minden intézményünk és minden iskola képviselőit, és elindult a konzultáció.

Tehát egyrészt a kerületben működő iskolákról, másrészt az ellátó intézményekről van szó.

Így van. Csak a XIII. kerületben működő iskolákat vettük be a rendszerbe; azoknak a diákoknak, akik kerületi lakosok, de nem ebbe a kerületbe járnak iskolákba, egyénileg adunk lehetőséget együttműködési megállapodás megkötésére. Az intézmények részéről amúgy is többletfeladatot jelent ez, azt tehát nem vállaltuk fel, hogy kerületen kívüli iskolákkal is együttműködjünk. Ilyen esetben tehát a diák vagy a szülő kereshet meg bennünket. Minden iskola jelentkezett a programra, és a kerület minden iskolája részt is vesz benne, akár volt önkormányzati iskoláról legyen szó, akár más fenntartásúról.

Ki és hogyan végzi az adminisztrációt?

Három év alatt igen jó gyakorlatok alakultak ki. Év elején az érintett iskolákban osztályfőnöki óra keretében felmérik a pedagógusok, hogy milyen feladatok érdeklik a gyerekeket; számunkra ez fontos lehet pl. olyan szempontból is, hogy milyen korosztállyal kerülnének kapcsolatba szívesen a jelentkezők. Rendszerünk része az össze szociális intézmény, az összes gyermekjóléti intézmény, a köznevelési intézmények (óvodák), illetve csatlakozott a Közszolgáltató Zrt. is, amely révén közönségszervező és rendezvényszervező, köztisztasági feladatokat is el tudunk látni. Ez utóbbi az iskolák olyan igényére ad választ, hogy sokan nem szeretnek egyénileg vagy kis csoportban tevékenységet vállalni; az ilyen akciókban akár egy egész osztály is megjelenhet egyszerre és így is jut érdemi feladat mindenkinek.

Az együttműködési megállapodásba belefoglaltuk, hogy milyen munkakörben melyik intézmény kivel veheti fel a kapcsolatot, és minden adminisztrációt (a közösségi szolgálati naplót, az igazolások kezelését) az Önkormányzat intéz. Minden iskolának van egy kapcsolattartója, ő keresi meg az Önkormányzat intézményeit.

A kezdetek óta minden év végén tartunk egy kiértékelő alkalmat, ahol áttekintjük, mi működik jól és mi az, amin változtatni kell.

Mekkora többletmunkát ró ez az önkormányzatra és milyen erőforrásból oldják meg? Önmagában csak az adminisztráció is jelentős feladat lehet.

Az egész munkát önkéntes alapon végzik el az Önkormányzat alkalmazottai. Friss vért, pezsgést is hoz ez az intézményekbe és javítja a szolgáltatás minőségét is, így a kollégák saját munkájuk mellett is vállalják a többletmunkát – ahogy teszik ezt többnyire a pedagógusok is. Ám az adminisztrációt leszámítva szeretik is a kollégák ezt a feladatot.

Milyen visszajelzéseket kaptak az intézményektől és milyen csatornákon?

Kifejezetten pozitív visszajelzéseket; a már említett évenkénti megbeszélés a fő lehetőség erre. De nemcsak az intézmények, hanem a diákok és az intézményekben ellátottak (idősek; a bölcsisek szülei) is elmondják, hogy egy jó közösség született a közösségi szolgálat kapcsán. Már három éve minden nyáron szinte ugyanazok járnak vissza az intézményekbe; jól érzik magukat és sok kötődés alakult ki.

Ezek szerint az Önkormányzat számára az iskolai közösségi szolgálat fő hozadéka az ellátó intézményeknek nyújtott segítség?

Részben igen; de egyes területeken (és itt főleg a köztisztaságra gondolok) kifejezetten nagy segítséget jelent a fiatalok közreműködése. Már az iskolák környezetében végzett  feladatellátás is könnyebbséget jelent a Környezetgazdálkodási Kht-nek, nem is beszélve az akciójellegű programokról, amilyen a Népsziget takarítása, faültetések vagy a Fák napja, a Föld napja alkalmából tartott programok. És igen, az onnan kapott visszajelzések szerint is szorgalmasak a diákok, komolyan veszik a feladatot és komoly segítséget is jelentenek. Önkormányzatként pedig megvan az az előnyünk, hogy ilyen volumenű feladatokhoz célzottan meg tudjuk szervezni pl. a hulladék elszállítását vagy biztosíthatjuk a kellő mennyiségű szerszámot, zsákokat, felszerelést.

Konkrétan milyen intézményeket von be az Önkormányzat a programba?

A Prevenciós Központ; ide tartoznak a bölcsődék, a családsegítés és a gyermekjólét. A családsegítés területén inkább a nyári időszakban szoktak korrepetálást vállalni, illetve a veszélyeztetett gyermekek étkeztetését és szabadidős programját szervezzük, amiben szintén részt vesznek a fiatalok. Rendezünk Lakótelepi Napokat, melyeken szervezést, információs eligazítást vállalnak. A bölcsődékben zenés délutáni programot tartanak.

A Szociális Szolgáltató Központ az idősellátással foglalkozik; ide tartoznak az idősek klubjai. Itt elsősorban szabadidős programokat vállalnak a közösségi szolgálatosok. Általában idegen nyelvet tanítanak, vagy okostelefon-használatot, informatikát, de volt rá példa, hogy valamilyen hangszeren jól játszó diák ennek oktatását vállalta el. Nyáron rendszeresen, tanulmányi időszakban alkalmi jelleggel folytak ezek a programok, az időkorúak nagy örömére. A Gondozóház egy bentlakásos intézmény, ahol szintén szabadidős programokat (pl. irodalmi vagy zenés esteket) szerveznek, illetve a múlt évben kerítést is festettek. Az Egyesített Óvodában a gyerekekkel foglalkoznak.

A Közszolgáltató Zrt. két részlege is fogad IKSz-eseket: a közterületi divízió elsősorban az akciójellegű tevékenységeket szervezi, mint például a saját iskola környezetének rendbe tétele. Ilyenkor munkaeszközt és szakmai tudást is biztosítanak. A kulturális divízió különböző rendezvényei szervezésében olyan feladatot ad a diákoknak, amiben használni tudják adottságaikat, tehetségüket. Sok kerületi napot szervezünk, ahol értékes segítséget tudnak nyújtani.

Ez komoly logisztikai feladat is egyben. Hogyan tervezik ezeket a feladatokat? Év elején, előre egy eseménynaptárral, vagy menet közben, rugalmasan is lehet számítani az IKSz-es diákokra, ha hirtelen merül fel egy feladat?

Minden iskolában van koordinátor-tanár, ő veszi fel a kapcsolatot a konkrét intézmény vezetőjével. Az Önkormányzat tehát ezen a szinten már nem végez szervezési feladatot, csak „védőernyő”-szerepet lát el, illetve az előre tudható programok szervezését látja el. De az év közben felmerülő programok szervezése iskola−intézmény szinten zajlik, ennek megfelelően egész évben folyamatosan lehet jelentkezni a feladatokra.

Az, hogy hányadik évfolyamban szervezik meg vagy teszik lehetővé a közösségi szolgálatot, iskolánként változik?

Természetesen ez az iskolák belügye. Központilag mi csak az év eleji felmérésre kérjük meg őket, mert ha tudatosítják magukban, hogy melyik korosztállyal foglalkoznának szívesen, az a diákoknak is, nekünk is megkönnyíti a tervezést.

Könnyebb-e a szervezés az olyan iskolákban, amelyeknek korábban az Önkormányzat volt a fenntartója?

 

Természetesen, hiszen minden feladatban nagyon sok múlik a személyes kapcsolatokon, és a „közös múlt” nagyban segíti a munkát. Bár az Önkormányzat már nem fenntartó, csak gondnoki feladatot lát el, a kapcsolatot már csak a gyerekek érdekében is fenntartjuk velük azóta is.

Szerkesztette OFI dátum 2015.07.27. 12:34:14