Cikkek

Ízelítő a katonai erényekből egy segítségnyújtás kapcsán

Mátyás Botond hadnagy úrral, a Magyar Honvédség Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokságának tisztjével készített interjú az iskolai közösségi szolgálat keretében végzett hadisírgondozásról

Az iskolai közösségi szolgálat 8 területen végezhető. Ezek között van a honvédség keretei között szervezett hadisírgondozás is. Hány diák, milyen megyei megoszlásban vesz részt az Önök által szervezett tevékenységekben?

 

Mi kifejezetten hadisírgondozásba vonjuk be a diákokat a közösségi szolgálat keretei között. Ez azt jelenti, hogy a világháborúk során elesett katonák sírjait gondozzák a diákok. Egy alkalommal maximum 3 órát tölthetnek el nálunk. Ez könnyebb fizikai munkát jelent, például egy sírfeliratnak a rendbehozását, újrafestését, magának a sírnak a megtisztítását, a sír környezetének gyomlálását. Olyan tevékenységekben vesznek részt, ami nem igényel szakértelmet, nincs balesetveszély: bárki el tudná végezni. A célja a tevékenység megszervezésének kettős: elsődlegesen a hősi halottak sírjainak rendben tartása, ez a honvédségnek segítség. A másik pedig, amit mi tudunk adni, hogy a diákoknak mutatunk egy képet. Ugyanis, amikor a hadisírgondozó munkák történnek, ezeket megelőzi egy „rendhagyó történelemóra”. Amikor elmondjuk a diákoknak, hogy kik azok a katonák, akik itt nyugszanak, ahol ők tevékenykednek. Ez egy kis honvédelmi nevelés. Ezzel a XX. századi egyetemes és magyar történelmi ismereteiket is szélesíthetik, illetve az emberi tisztesség, hűség, becsület, hazaszeretet, klasszikus erényeit is megtanulhatják konkrét példákon keresztül. Azzal is találkoznak egyúttal, hogy miként működik a parancsvégrehajtás a katonaságnál. A katonák hétköznapi életébe látnak be egy rövid időre. Ez egy olyan tapasztalat, amit máshol nem szerezhetnének meg.

 

Fotó: Farkas Gábor százados

 

Kik vezetik ezeket a foglalkozásokat?

 

A munkát olyan katonatisztek vezetik, akik maguk hadisírgondozással és honvédelmi neveléssel foglalkoznak. Minden megyében van egy ilyen tisztünk. Minden megyében az ő feladatuk a közösségi szolgálat vezetése is. Ezek a tevékenységek tökéletesen összepasszolnak. Teszem azt Bács-Kiskun megyében Kecskeméten van ez a tiszt, aki felméri a hősi parcellát, a hősi temetőt. Ő utánanéz annak a levéltárban, hogy kik voltak azok a katonák, akik ott nyugszanak. Amikor ő odaviszi a diákokat, első kézből tud beszélni azokról a hősi halottakról, akiknek életrajzát felkutatta, megismerte saját kutatásai során. Tehát olyan szaktiszt tartja ezeket a foglalkozásokat, aki 100 százalékosan tisztában van az ott fekvő halottakról elérhető információkkal.

 

Mi az oka a központi szabályozás szűkítésének? AZ IKSZ tanítási napokon kívül 5 óra is lehet?

 

Az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság, ahova a 20 megye ilyen jellegű feladatai tartoznak. És ott ennek a szervezetnek a parancsnoka kiadott egy parancsot, ami úgy határozza meg a közösségi szolgálat végzését, hogy egy alkalom csak 3 óra lehet függetlenül attól, hogy hétköznap vagy hétvégén végzik. Ez szűkebb, mint a jogszabály, amely lehetővé teszi tanítási napokon kívüli 5 órás tevékenységet.  A foglalkozás nálunk mindig 3 óra. Ez indul a diákok fogadásával, elmondjuk, hogy miről lesz szó, mi lesz a feladatuk. Majd tartunk egy balesetvédelmi oktatást, mert ez kötelező előírás, nehogy valami baj történjen. A honvédségnél minden feladatot megelőzően balesetvédelmi oktatás kötelező.  Utána ezt követi a történelmi beavatása a diákoknak: tisztázzuk, hogy hol vagyunk most, kik ezek a katonák, miért vagyunk itt. Ők mit csináltak és milyen körülmények között haltak hősi halált.

 

Fotó: Szkalonai János százados

 

Utána kerül sor a szerszámok kiosztására, a diákok pedig elkezdhetnek dolgozni. És nagyjából a vége előtt fél órával összegyűjtjük a szerszámokat, megtisztíttatjuk a szerszámokat a diákokkal, ezzel is tanulnak. Majd kapnak egy adatlapot, amit kitölthetnek, hogy milyen tapasztalatuk volt, milyen nehézséggel küzdöttek a tevékenység során, milyen javaslatuk van a jövőre nézve. A cél, hogy ha valami hiba csúszott a szervezésbe legközelebb ki lehessen azt javítani. Megköszönjük a diákok munkáját, s ezzel lezárul az akcióprogram.

 

Fotó: Gáldonyi Sándor százados

 

A tevékenység bevezetése: a nevelési rész, balesetvédelmi oktatás kb. 20-30 perc, ahogy egy másik 20-30 perc a lezárás is, minimum két óra pedig a konkrét tevékenység.

 

Hogy vesznek részt ezekben a programokban a diákok? Minden diák egyszer mehet el, vagy akár többször is elmehet? Mind az 50 órát Önöknél szokták tölteni, vagy csak egyszer-egyszer jönnek a diákok?

 

Az említett parancsnokság köt együttműködési megállapodást az iskolákkal. Csak azoknak az iskoláknak a diákjai jöhetnek, akik ezt az együttműködési megállapodást megkötötték. És ezt követően a szaktiszt megszervez egy foglalkozást, és értesíti az együttműködő iskolákat, hogy mondjuk május 13-án lesz egy ilyen alkalom, ahova lehetősége van a diákoknak eljönni. Onnantól fogva az iskola intézi, hogy ki lesz az a diák, aki jön, hogyan szállítják őket, illetve az iskolának egy felügyelő tanárt kell biztosítania. Ez szerepel a parancsban és az együttműködési megállapodásban egyaránt. Nekünk pedig van egy nyilvántartásunk, hogy kik vettek részt ezen a foglalkozáson, de nem kötjük meg, hogy csak ezzel tölthetik az 50 órát a diákok, ez nem lenne célszerű. Mi mindenkinek nagyon örülünk, célunk, hogy minél többen jöjjenek. Ők is tanulnak belőle és nekünk is hasznos.

 

Milyen rendszerességgel szervezik meg ezeket a programokat?

 

Nincs megszabva, hogy egy évben hány ilyen alkalom van. Munka egész évben van. Két olyan időszak van, amikor kiemelt ez a tevékenység: Az egyik a Hősök napja, május utolsó vasárnapja. Igy ezt megelőzően április végétől május végéig szoktak megszervezésre kerülni ezek a munkák. A másik kiemelt időszak a Halottak napja november elején, ilyenkor októberben kerül sor a hadisírgondozás megszervezésére. Cél, hogy mindig szépek és rendezettek legyenek a katonatemetők, parcellák általában is, de ezekben az időszakokban, amikor sokan látogatják a temetőket, különösen figyelünk erre. Most januárban is volt több megyében ilyen program, mert a megyei felelős dönti el, hogy mikor szervezi meg az alkalmakat. A megyei tisztek saját hatáskörben eldöntik, hogy hogyan ütemezik az év során ezeket a tevékenységeket.

 

Hogyan választják ki az iskolákat, amelyekkel együttműködnek?

 

A partner intézmények elsősorban azok az iskolák, ahol honvédelmi alapismeretek tantárgyat oktatnak. És ezen felül, ahol híre megy vidéken, hogy ilyen tevékenységet szervezünk, például szerepel a sajtóban, ott az iskolák keresnek meg minket, hogy küldhetnek-e diákokat. Természetesen mi nem zárkózunk el senkitől, mindenkinek szeretnénk ezt a lehetőséget felajánlani. A diákok motivációja nagyon különböző. A skála egyik végén van az a diák, aki csak azért jön, mert 50 órát teljesíteni kell, míg a másik típushoz tartoznak azok a diákok, akiket érdekel a hadtörténet.

 

Lányok vagy fiúk vesznek részt ebben inkább?

 

Nagyon változó. Van, hogy csak lányok jönnek, máskor meg nincsen lány. Van, amikor kilencedikesek jönnek, van, amikor végzősök. Ugyanazt a munkát el tudják végezni. Nem vettem észre különbséget a lelkesedésükben sem. Annyiból vesszük figyelembe a jelenlévők összetételét, hogy a számukra testhez állóbb feladatokba vonjuk be inkább őket. Ha lányok vannak, akkor hangsúlyos a sírok feliratainak újrafestése, fiúknál a tereprendezés. Az egyiket a lányok, a másikat fiúk jobban élvezik. A fiúk szeretnek metszőollóval dolgozni, borostyánt írtani. Egy 18 éves fiúval nem érdemes több órán át betűket rajzoltatni, mert rövid idő multán eldobja az ecsetet és nem lesz motivált.

 

Mennyiben különbözik a feladat a honvédelmi alapismereteket tanuló és egyéb diákok vagy iskolák között?

 

Ahol tanulnak honvédelmi alapismereteket, ott van már alapvetően fogalmuk a honvédségről és a katonákkal való érintkezésről. Rendfokozat alapján szólítanak meg, kérnek engedélyt a tevékenységre. Tehát betartják az alapvető szabályokat. A többi iskolából jövő diák ezeket nem tartja szem előtt, hiszen nincs ilyen ismeretük.

 

Mi a feladata a kísérő tanárnak?

 

A kísérő pedagógusnak nem kell előismeretekkel rendelkeznie. Az ő jelenléte elsősorban a fontos. Katonaként én nem adhatok utasítást egy diáknak. Nem adhatok neki feladatot. Nyílván, ha nem csinálja, nem kapja meg az igazolást. De azért van szükség a tanárra, mert őt ismeri, neki van egy pedagógusi tekintélye, elfogadottsága, ő utasíthatja a diákokat. Ez olajozottá teszi a kommunikációt. A tiszt elmondja a pedagógusnak, hogy milyen feladatok vannak, hogyan kellene végezni, és az ő segítségét abban kéri, hogy ezt közvetítse a diákoknak. A pedagógus jelenléte is az említett parancsban szerepel előfeltételként.

 

Mi a pontos feladat, amit a diákok elvégeznek? És mi a haszna ebből a honvédségnek?

 

A pontos elvégzendő feladat minden esetben eltérő. Egy pályázati rendszer keretében most zajlik az I. világháborús hősi halottak sírjainak felújítása. Erre országos szinten a kormány 2 milliárd forintot különített el. Ha olyan parcellába szervezik a tevékenységet, ahol I. világháborús sírok vannak, akkor ott levélgereblyézés a feladat, a sírral magával nem kell foglalkozni, mert az jó állapotú. A II. világháborús honvédsírokkal viszont egészen más a helyzet. Őket nem szervezetten temették el. Nincsenek II. világháborús katonatemetőink. A front ment tovább, a helyi lakosság eltemette őket, ahova tudta. Sok esetben tömegsírok jöttek létre. Nagyon eltérő lehet, hogy miként néz ki az adott sír: Egy földkupac vagy rendes síremlék van, vagy akár semmi, vagy egy egyszerű fakereszt. Ebből fakadóan nagyon eltérő lehet, hogy az adott helyszínen milyen munkára van szükség, mit kell megtisztítani. Ahol síremlék van, ott adott a sírkőtisztító folyadék, és kefével szépen megtisztítják, átfestik a feliratot. Ahol hant van, ott kigyomlálják a gazokat, füvet. Ültetnek virágot, gyújtanak egy mécsest, vagy átkötik nemzeti szalaggal a sírt vagy a keresztet. Eltérő lehet, hogy mire van szükség. A hősi halottak tisztelete hangsúlyos ebben a tevékenységben. A cél az, hogy saját környezetüket ismerjék meg a diákok. Adott település temetőjébe az ott élő diákok mennek segédkezni. Egy békéscsabai diák ezen keresztül megtudhatja, hogy Békéscsabán milyen harcok voltak és kik estek el. Megtanulhatja, hogy hol vannak a temetőjükben a hősi halottak eltemetve, és esetleg a következő halottak napján vihet egy szál virágot a sírjukra.

 

Fotó: Farkas Gábor százados

 

Korábban én Pest megyében vezettem a hadisírgondozást, és ott találkoztam olyannal, hogy diákok önállóan gondoznak hadisírokat közösségi szolgálat keretén kívül is. Megemlékezést tartunk minden temetőben a Hősök napján, de ez nemcsak a diákoknak szól.  El szoktuk mondani, hogy ez mikor lesz, és részt vehetnek benne, ha akarnak, de nem tartunk nekik külön megemlékezést. A Halottak napja pedig családi ünnep, ebbe nem avatkozik be a honvédség. Az ünnepségen való részvételre nem adunk a diákoknak igazolást, oda önszorgalomból közösségi szolgálaton kívül jöhetnek.

 

Hogyan változott az elmúlt évekhez képest a diákok aktivitása?

 

Folyamatosan emelkedik a létszám. A tavalyi évben közel 2500 óra igazolást adtunk ki több mint 800 alkalommal. Idén már most látszik már, hogy ez nőni fog. Eddig csak a januári eredményeket ismerjük, és ez meghaladja a 100 órát, ami azért is érdekes, mert január nem tipikusan kedvez az ilyen tevékenységeknek, ez alapján meg fogjuk haladni a tavalyi igazolt óraszámot. A hadisírgondozás népszerűségét az is mutatja, hogy korábban csak a két kiemelt időszakra korlátozódott a sírgondozás, a tavalyi évben pedig már minden hónapban volt ilyen foglalkozás. A tisztek is motiváltak, mert látják, hogy hasznos, amibe bevonják a diákokat, és ez ad nekik is lendületet a folytatáshoz.

 

Lehet-e mondani valamit a tevekénységek megszervezésének módszertanáról?

 

Az oktatás tűnik a leghatékonyabbnak a tevékenységek során. Mondok egy példát: Budapesten a Farkasréti temetőnek van egy katonai parcellája, ahol igen nagy számban vannak I. és II. világháborús katonák eltemetve. Itt magas kitűntetéssel és rendfokozattal rendelkező katonák nyugszanak. Az itt eltemetett katonák élete fel van dolgozva, itt szinte bárkiről lehet mesélni és beszélni.

Munka végzetével szoktunk egy kis túrát tenni a parcellába meglátogatva a különböző sírokat. Az itt nyugvó katonák áldozata, élete üzenet lehet a diákok számára is. Az utolsó állomása ezeknek a túráknak Szerdahelyi Róbert hadapród sírja, aki 18 évesen halt hősi halált Budapest ostrománál, úgy, hogy még nem töltötte be a 18. életévét. Mégis a tűzkereszt kitűntetés birtokosa volt, tehát fiatal kora ellenére már voltak harci érdemei. Ezt a kitűntetést a frontszolgálatban, tűzharcban eltöltött teljesítménnyel lehetett kiérdemelni. Ő katonaiskolába járt, és ezalatt az idő alatt jött a háború, így neki is be kellett vonulnia. De nem kellett a frontra utaznia, mert a front már Magyarországon volt. Részt vett a harcokban kiskorúként. Ki is tűntették, majd így halt hősi halált. Biztos, hogy előzetesen nem ez volt a terve 18 évesen. Voltak neki is álmai, talán szeretett focizni és volt is egy lány, akinek udvarolt az utcából, de akkor éppen ezt hozta a történelem. Volt választási lehetősége, de ő úgy döntött, hogy a hazáját szolgálja. Szerintem azt a döntést hozta meg, ami helyes volt, de ennek következményeivel együtt. Annyit szoktam kérni, hogy egy percig gondolkodjanak el ezen a sorson. A közösségi szolgálatos diákok nagyjából azonos életkorban vannak, mint Szerdahelyi Róbert. Ha most egy ilyen helyzet állna elő, ők hogyan döntenének. Ez a személyes példa el szokta őket gondolkodtatni, váratlanul mélyre megy a felvetés a diákoknál. Persze nem minden temetőben van ismeretünk minden katona sorsáról. Budapest ostroma során a hadilevéltárat belövés érte, és sok fontos dokumentum megsemmisült, a lángok martaléka lett, ezért van sok olyan katona, akiről alig tudunk valamit. Az I. világháborús hősről el tudjuk esetleg mondani, hogy azért kapott vitézségi érmet, mert az olasz fronton géppuska áthelyezéssel visszaszorított egy komolyabb olasz csapatot, s ezért kitűntették. Ha csak ennyit tudunk róla, ez két percben elmesélhető. Viszont, ha egy magyar tiszti vitézségi érmes nyughelyéről van szó, akkor lehet, hogy róla több ismerete van a szaktisztnek, és hosszabban tud az életéről mesélni. Csak egy másik példát említve Bertalan Árpád őrnagy, aki a magyar katonai ejtőernyőzés megteremtője, és a magyar hadtörténet egyik kimagasló alakja: a caporettói áttörésben (XII. isonzói csata 1917. október 24.) Erwin Rommellel együtt kezdte pályáját. Mindketten magas kitűntetést szereztek. Az ő karrierje innen kezdve a II. világháború elejéig, amikor hősi halált halt, egy hihetetlen történet. Tehát nagyon eltérő, hogy mennyi időt vesz igénybe az adott parcella bemutatása.

 

Mi a program célja?

 

A honvédség és a civil társadalom kapcsolatának erősítése nagyon fontos. Ezért sincs megkötve, hogy csak azok a diákok jöjjenek, akik már egyszer voltak. Én fontosabbnak tartom, hogy minél több diákhoz eljussunk ezen a programon keresztül is.  Minél több diák ismerhesse meg a bátorságot, vonjuk be őket a munkába, adjuk meg nekik a lehetőséget.

 

Mi a diákok tapasztalata ezzel a tevékenységgel kapcsolatosan?

 

Megfigyeltük, hogy a diákokban van egy gátlás, hogy a negatívumokat nem feltétlenül írják le, a pozitívumokat viszont igen. Így a leírtak alapján általában sok a pozitív a visszajelzés. Az eszközellátottsággal kapcsolatosan is szokott a diákoknak észrevétele lenni. Adott esetben, ahol a sír mellett erősebb az aljnövényzet, akár fűrészre is szükségük lehet, aminek a használatára nincs mindig lehetőség. Pozitívumként minden esetben a diákok leírják, hogy tetszik nekik, hogy katonákkal dolgozhattak együtt. Ez azért is meglepő, mert a mai gyerekek nem kifejezetten katonai fegyelemhez vannak szoktatva. Manapság nem a fegyelem az, amit a társadalom közvetít elsődlegesen. Ezért különösen örömteli ez a visszajelzés, hogy szeretik a katonákat a diákok. Olyan reakció is volt már diák részéről, hogy ő később katonai pályára szeretne menni. Ha kiderül egy ilyen irányú érdeklődés, akkor azzal, aki ezt jelzi többet foglalkozunk. Ez a tevékenység a társadalommal való kapcsolatépítés eszköze.

 

Az interjút készítette Bodó Márton

Szerkesztette OFI dátum 2018.03.23. 11:34:37